Betegellátás
Kedves Páciensek!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelésre - sürgősségi betegellátás kivételével! - előjegyzést követően lehet jönni.
A sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat az 52/2006. (XII.28.) EüM rendelet szabályozza, melyről részletesen az alábbi linken olvashat:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600052.eum
Időpontfoglalás az alábbi módokon lehetséges:
- a rendelő telefonszámán: 06-1-349-9390
- e-mail-ben: bartfai.jelentes@gmail.com
A rendelőbe időpontra érkező pácienseket asszisztenseink kísérik a váróterembe, miután ellenőrizték a maszkviselést, a testhőmérsékletet és a kézfertőtlenítést.
A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Ha a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát.
Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt.
Az orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, azonban abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más háziorvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne.
Évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.
Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát.
Az újonnan választott háziorvos igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja.
A jelentkező, illetve átjelentkező személy egészségügyi törzskarton adattartalmát az érintett személy beleegyezése nélkül más háziorvosnak átadni nem lehet.
Igény jelzése:
e-mailben: bartfai.jelentes@gmail.com
Telefonon: 06-1-349-9390; 06-30-1869955
A nővérrendelést a gondozó nővér végzi. Tevékenységét kompetenciájának megfelelően önállóan, orvosi utasításra, vagy az orvossal közösen látja el.
Feladatai:
- a páciensek praxisba való bejelentkezésekor az alapstátusz felvétele
- életkorhoz kötött és népegészségügyi szempontból indokolt szűrővizsgálatok szervezése (pl. vastagbélszűrés, mammográfia)
- gyógyszerfelírás
- egyéb adminisztrációs feladatok (pl. szakorvosi javaslatok bekérése, leletek, beutalók, igazolások stb. kiadása)
- időpontegyeztetés személyes vizitre
- krónikus betegek gondozása, ápolói feladatok végzése
KÉRJÜK, HOGY GYÓGYSZERIGÉNYLÉSRE ÉS EGYÉB ADMINISZTRÁCIÓS FELADATOK INTÉZÉSÉRE ELSŐSORBAN EZT AZ IDŐSZAKOT VEGYÉK IGÉNYBE!!
A nővérrendelés időpontjai:
KEDDEN 12:00-14:00
SZERDÁN 14:00-15:00
Telefon: 349-9390; 06-30-186-9955
E-mail: bartfai.jelentes@gmail.com
Az érvényes jogosítványhoz egészségügyi alkalmasság szükséges. A jogosítvány megújításának gyakoriságát és érvényességét az erre vonatkozó jogszabály írja le.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200013.nm
Eszerint életkortól függően válik egyre gyakoribbá a lejárat és a hosszabbítás szükségessége.
|
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat gyakorisága |
|
|
50 éves kor alatt |
10 évenként |
|
50 és 60 éves kor között |
5 évenként |
|
60 és 70 éves kor között |
3 évenként |
|
70 éves kor felett |
2 évenként |
Az elsőfokú alkalmassági vizsgálatot a háziorvosok végezhetik el. Az orvosi igazolás azt bizonyítja, hogy egészségügyileg a sofőr továbbra is alkalmas arra, hogy biztonságosan elvezessen egy gépjárművet, és másokat ne veszélyeztessen. A vizsgálat ára kortól függően 1.700 és 7.200 Ft között mozog.
|
Orvosi alkalmassági vizsgálat ára (elsőfokú) |
|
|
50 éves kor alatt |
7.200 Ft |
|
50 és 60 éves kor között |
4.800 Ft |
|
60 és 70 éves kor között |
2.500 Ft |
|
70 éves kor felett |
1.700 Ft |
Ha valakinek bármilyen súlyosabb betegsége van, akkor a háziorvos dönthet úgy, hogy a jogosítvány hosszabbítása előtt másodfokú orvosi vizsgálatra utalja a beteget. Ekkor már szakorvos állapítja meg, hogy alkalmas-e a sofőr jármű vezetésére.
Az elmúlt években szigorodott a kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat, ami azt jelenti, hogy már nem hosszabbíthatja meg a jogosítványát az a személy, akinél kóros alvászavart (alvási apnoe) szűr ki a háziorvos.
Mit tartalmaz az alkalmassági vizsgálat:
- vérnyomásmérés
- látásélesség, látótér és színtévesztés szűrővizsgálata
- alvási apnoé kérdőív kitöltése
- egészségre vonatkozó általános jellegű kérdések
Mit vigyünk magunkkal az orvosi alkalmassági vizsgálatra:
- személyazonosító igazolvány
- lakcímkártya
- meglévő jogosítvány
- szemüveg, ha szükséges a vezetéshez
- szakorvosi vélemény (ha szükséges)
- 1 éven belüli labor- és EKG vizsgálat eredménye
Az alkalmassági vizsgálatot előre egyeztetett időpontban végezzük. Az okmány lejárta előtt időben kérjen időpontot a vizsgálatra!
A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök felírása elektronikusan az EESZT-ben történik.
- A krónikus betegségük miatt rendszeresen gyógyszert szedő betegek gyógyszerigényüket elsősorban email-ben a bartfai.jelentes@gmail.com címen jelezzék.
- Telefonos megkeresés esetén kérjük, hogy a Nővérrendelési időpontokat tartsák szem előtt!
Kedd 12-14 óráig Szerda 14-15 óráig
Telefon: 06-1-349-9390; 06-30-1869955
- Gyógyszerigényüket tartalmazó levelüket bedobhatják még a bejáratnál elhelyezett postaládába is.
Gyógyszerigényüket ne hagyják az utolsó pillanatra, időben jelezzék, kalkuláljanak a 2-3 napos átfutási idővel.
Az elektronikus receptek 90 napig érvényesek. Egyszerre tehát max. 3 havi gyógyszerrel tudjuk ellátni Betegeinket.
Szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszerek
Kísérjék figyelemmel a szakorvosi javaslatok lejárati idejét, és kérjük, szerezzék be az újabb szakvéleményt, egyébként nem tudjuk térítési támogatással felírni a gyógyszert.
Közgyógyellátás
A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyító ellátásokat. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről szóló 556/2020. (XII. 4.) korm. rendelet 2. §-a értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.
Mi a közgyógyellátás?
A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából tb támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást, megállapítása és igénybevétele a kezelőorvosok és több hatóság együttműködésén alapuló feladatkörét is érinti. Az egészségbiztosítási feladatot érintő részletes tájékoztató a baloldali menüpontok alatt található.
A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet. Az eljárás során figyelembe vett rendszeres gyógyító ellátásokat a közgyógyellátást igénylő kérelmére – a kérelem benyújtása előtt – a háziorvos igazolja.
A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására a közgyógyellátási igazolvány szolgál, amelyet a jogosultságot elbíráló járási hivatal döntése alapján a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, a fővárosban illetve Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala állít ki, a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerint. A közgyógyellátási igazolvány egy plasztik kártya formátumú hatósági igazolvány, amelyet az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni.
A közgyógyellátásra jogosultakról és a rendelkezésre álló gyógyszerkeretről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, és intézkedik a gyógyszerkeret rendelkezésre bocsátása érdekében.
A közgyógyellátás keretében nyújtott hozzájárulás csak hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe.
A hatályos igazolvány alapján az orvos a tb támogatással rendelhető gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást közgyógyellátás jogcímen rendelheti.
A közgyógyellátás keretében igénybe vehető ellátásokról itt olvashat részletesen.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségekhez való hozzájárulás korlátozott, a gyógyszer költségekhez az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig, a gyógyászati segédeszköz és fürdőgyógyászati ellátások költségeihez pedig a tb támogatás alapjául szolgáló ár erejéig korlátozott.
A gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszerköltség kiszámítására vonatkozó szabályok alapján előfordulhat, hogy a gyógyszerkeret meghatározása során figyelembe vett gyógyszerköltség összege eltér a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekért ténylegesen fizetendő összegtől, így a gyógyszerkeret összegétől is.
A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében a NEAK folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését a NEAK közhiteles nyilvántartásából.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a lehetőség kizárólag a gyógyszertáraknál van kialakítva, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati (pl. fürdő) ellátás igénybevétele során a közgyógy igazolványt minden esetben be kell mutatni.
Forrás:http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/kozgyogyellatas
ÚTMUTATÓ AZ ORVOSI BEUTALÓK HELYES ALKALMAZÁSÁHOZ
A beutalók kötelező tartalmi elemeit és helyes alkalmazását rendeletek rögzítik. A mindennapos felhasználás során számos helytelen gyakorlat alakult ki. Lássuk a helyes gyakorlatot a jogszabályok alapján!
1. Mely szakrendelések vehetők igénybe orvosi beutaló nélkül?
Bőrgyógyászat, nőgyógyászat, urológia, pszichiátria és addiktológia, fül-orr-gégészet, valamint szemészet, általános és baleseti sebészet sürgősségi kázusai (pl. trauma, akut has stb.).
Ezek a szakrendelések minden esetben beutaló nélkül vehetők igénybe, függetlenül attól, hogy az adott beteg a területileg illetékes vagy a nem illetékes ellátóhelyet keresi fel.
Hiv.: 217/1997. (XII.1.) korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 2.§ (1) a)-b)
2. Mit kell tartalmazni az orvosi beutalónak?
Az 1. pontban nem felsorolt egészségügyi ellátóhelyek csak beutalóval kereshetők fel. A beutalók (egyebek mellett) tartalmi elemei pl.: beutaló orvos és ellátóhelye azonosítója, biztosított neve, TAJ száma, naplószám, a vizsgálatra felkért szolgáltató neve, azonosítója,
Hiv.: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A§ (10)
3. Ki állítja ki az orvosi beutalót?
Az orvosi beutalót mindig az az egészségügyi szolgáltató állítja ki, aki a vizsgálatot elrendelte.
Amennyiben a beteg ismételt vizsgálatokra szorul, de az ismételt vizsgálat is beutaló köteles, az ismételt vizsgálathoz is az köteles kiállítani a beutalót, aki első alkalommal a vizsgálatot elrendelte. Amennyiben a járóbeteg-, vagy fekvőbeteg-szakellátás szakorvosa az általa ellátott betegnek további vizsgálat(ok) elvégzését tartja szükségesnek, akkor az ehhez szükséges beutaló(ka)t, mint a további vizsgálatokat indikáló orvos saját maga köteles kiállítani, ezt másik orvosnak, pl. a páciens alapellátó orvosának nem delegálhatja! Ez vonatkozik a beutalóval vagy anélkül igénybe vett szakellátásra is, és a műtét előtti kivizsgálásokra is
Hiv.: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2§ (2), 9/2012 (III.28.) NEFMI rendelet, 6. § (2)
4. Mely esetben utalhat be az alapellátás, vagy a járó- és fekvőbeteg-szakellátás szakorvosa egy beteget a területen kívüli járó- vagy fekvőbeteg-szakellátóhoz?
Abban az esetben, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé befogadó nyilatkozat formájában írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.
Hiv.: 217/1997. (XII.1.) korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 2.§ (2)
5. Mikor nem kell kontroll vizsgálatra beutaló?
A vizsgáló orvos a vizsgálat alapján készített orvosi dokumentációban rögzíti többek között az esetleges további teendők szükségességét, ismételt szakkonzíliumot vagy arra tett javaslatokat, beleértve azok tervezett időpontját vagy egyéb feltételeit (pl. 1 év múlva, panaszok esetén stb.).
Amennyiben a beteg ennek megfelelő időpontban veszi igénybe ugyanezen betegség vagy tünet esetén az ismételt ellátást ugyanazon szolgáltatótól (ugyanazon egészségügyi intézmény ugyanazon szolgáltató kódú ellátóhelyét jelenti, nem az ellátó orvost), akkor nem szükséges beutalót vinnie, hanem a korábbi ambuláns lapot kell bemutatnia.
Az ismételt ellátás (kontroll) igénybevételének kell tekinteni, ha a megadott időpontban megjelenik felülvizsgálaton, vagy a megadott időponton belül kér időpontot felülvizsgálatra.
Hiv.: 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 3/A. § (10d); 2.§ (6)
6.Mikor kell kontroll vizsgálatra beutaló?
Amennyiben a beteg ugyanazon problémával, de az előírt időponthoz képest később veszi igénybe az ismételt ellátást, akkor a vizsgálathoz új beutaló szükséges. Amennyiben időpontkérés a feltüntetett megadott időn belül történt, de azt le kellett mondani, új beutaló nem szükséges. Az ismételt beutalót ugyanaz állítja ki, aki az előzőt, tehát aki a vizsgálatot indikálta.
Amennyiben a beteg ugyanazon problémával az ismételt ellátást más egészségügyi szolgáltatótól kívánja igénybe venni, akkor az ismételt ellátáshoz új beutaló szükséges. Az ismételt beutalót ez esetben is ugyanaz állítja ki, aki az előzőt, tehát aki a vizsgálatot indikálta.
Amennyiben a beteg más problémával keresi fel ugyanazt a szakellátót, akkor ehhez a vizsgálathoz új beutaló szükséges. A beutalót ez esetben az állítja ki, aki az új probléma ellátásához szakellátói konzíliumot tart szükségesnek (jellemzően, de nem kötelezően az alapellátó orvos).
Hiv.: 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 3/A. § (10d); 2.§ (6)
7. Meddig érvényes az orvosi beutaló?
Az orvosi beutaló a kiállítástól számított 90 napig érvényes, amely időn belül a betegnek az ellátását igénybe kell venni, különben új beutaló szükséges. Az ellátás igénybevételének minősül, ha a beteg megjelent a vizsgálaton, vagy időpontot kért a vizsgálatra.
Hiv: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A§ (10), (10b), (10c)
8. Műtét előtti kivizsgálás beutalási rendje
A műtét előtti kivizsgálást vagy az ellátást végző intézményben kell megtenni, vagy a műtétet indikáló orvos által kiállított beutaló alapján kell elvégezni. A műtét előtti kivizsgáláshoz szükséges, beutaló köteles vizsgálatok más orvosnak, pl. alapellátásban dolgozó orvosnak nem delegálhatók.
Hiv.: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A. § (7) és (8); 9/2012 (II.28) nefmi rendelet 6. § (2)
9. Fekvőbeteg ellátás követő járóbeteg gondozás beutalási rendje
Amennyiben a fekvőbeteg ellátó az ellátását követően járóbeteg szakellátási vizsgálatot, gondozást tart szükségesnek, akkor ehhez a szükséges beutalót a fekvőbeteg intézet köteles kiállítani.
Hiv.: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A § (8)
10. Magánellátásban ellátott páciensek esete
Az összeférhetetlenség elve miatt a magánellátásban az ellátott páciens betegségével nem fordulhat NEAK finanszírozott járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátóhoz, további ellátás céljából, valamint a magánellátás keretében történt ellátásához nem kérhető beutaló NEAK finanszírozott alap- vagy járó- illetve fekvőbeteg-szakellátótól.
Magánellátó közfinanszírozott vizsgálatokra nem utalhat be, kivéve, ha a finanszírozóval beutalásra jogosító szerződést köt. Amíg e jogosultsággal nem rendelkezik, csak magánellátásban elvégezhető további vizsgálatokra tehet javaslatot.
Hiv.: 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (1); 32. § (8); 18. § (1), 2020. évi C. törv. 6. § (5)
Az Egészségügyi Szolgálat (Szegedi út és Visegrádi utca) szakorvosai minden szakrendelésen jogosultak az általuk kezelt XIII. kerületi pácienseket táppénzes állományban tartani.
Kizárólag a táppénzes állomány adminisztrációjára a háziorvoshoz irányítani a kerületben lakó és a szakrendelésen kezelt Beteget nem elfogadható gyakorlat.